A 2012-es román állami költségvetés tervezete szerint a kormány 7,5 százalékkal növeli a közberuházásokat, így ezek értéke eléri a 37,8 milliárd lejt (a jelenlegi árfolyamon mintegy 8,8 milliárd eurót), ami a jövő évre tervezett bruttó hazai össztermék (GDP) 6,5 százalékának felel meg.
Emil Boc miniszterelnök leszögezte, hogy az általa vezetett kormány óvatos költségvetés elfogadására készül, amely nélkülözi a populista intézkedéseket, annak ellenére, hogy a jövő év választási esztendő lesz Romániában.
Boc szerint a GDP tervezett 2 százalékos növekedését csak úgy lehet elérni, ha növelik a közberuházásokat, s ezzel a munkahelyek megtartásához, valamint újak teremtéséhez is hozzájárulnak.
A román pénzügyminisztérium által közétett költségvetési tervezet szerint enyhén csökken a szociális és a személyi kiadásokra szánt összeg, ugyanakkor 11,2 százalékkal többet költenek a szolgáltatásokra és különböző javak beszerzésére.
A román minisztériumok többsége több pénzből gazdálkodhat, főként azok a tárcák, amelyek az európai uniós pályázatok önrészét biztosítják. Romániában prioritást jelent az uniós pénzek lehívási arányának növelése, mert Románia a 2007 és 2013 közötti uniós költségvetésből a rendelkezésére bocsátott strukturális alapoknak eddig még a tíz százalékát sem hívta le.
A folyamat hatékonyságának növelése érdekében ősszel uniós alapok lehívásával foglalkozó minisztériumot hozott létre a bukaresti kormány, amelyet Leonard Orban, az Európai Bizottság egykori, többnyelvűségért felelős biztosa vezet.
Románia nemzetközi hitelezői is sürgetik az uniós pénzek lehívásának növelését. Jeffrey Franks, a Nemzetközi Valutaalap (IMF) bukaresti küldöttsége vezetője szerint a jövő évben Románia akár 2 milliárd euróval is növelheti a közberuházások értékét az európai alapoknak köszönhetően.
Franks szerint a jövő évre remélt 2 százalékos gazdasági növekedést a közberuházások és a fogyasztás biztosíthatja. A jövő évi költségvetés 1,9 százalékos államháztartási hiánnyal számol, de a deficit elérheti a 2,5 százalékot is.
Jelenleg ugyanis a költségvetés-tervezet nem számol bér- és nyugdíjemeléssel, de a kormány nem zárja ki annak a lehetőségét, hogy a második félévtől enyhén növelje ezeket. Franks szerint az infláció mértékének megfelelő 3-4 százalékos emelésről lehet csak szó.